MUSTÁRMAG

Iskolánk története

 -»  Küldetés -»  Óvoda -»  Iskola -»  Alapítvány -»  Szülői szervezet

Katolikus iskolánk küldetése

Rómában 1977-ben a Katolikus Nevelés Kongregációja a  katolikus iskola küldetését így határozza meg: „…az Egyház mélységesen meg van győződve arról, hogy a katolikus iskola, amikor fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési programját, pótolhatatlan és égetően fontos egyházi küldetést tölt be. Az Egyház ugyanis a katolikus iskola által sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kiformálódásához vezet. A katolikus iskola nemléte mérhetetlen veszteséget jelentene a művelődés, az ember s annak természetes és természetfölötti rendeltetése számára”

Tíz évvel ezelőtt 1996. tavaszán a Mustármag Ökumenikus Keresztény iskola fenntartását az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye vette át. E jubileum kapcsán illik megállni, visszatekinteni, mérlegelni, hogy tevékenységünkben hogyan valósul meg a katolikus iskolák küldetése, mi volt a jó, s mi az amit másként kell tenni. Voltak nehézségeink, kudarcaink, de örömökben, sikerekben is volt részünk. Egy biztos: mindenért hálát kell adnunk a Mennyei Atyának. Tesszük is, hiszen mindannyian – pedagógusok, szülők, diákok – tisztában vagyunk azzal, hogy csakis a mi Urunk akarata szerint cselekedhetünk.Egy iskola sikerességét különböző mutatókkal, statisztikákkal lehet mérni, hogy az elmúlt tíz év alatt hány versenyen vettek részt dákjaink, ott milyen helyezéseket értek el, hány tanulónkat vettek fel egyetemre, főiskolára. A különböző mérések eredményei valamit elárulnak az illető iskoláról. A katolikus iskolának nem lehet egyedüli érdeme a mérhető teljesítmény. A keresztény nevelés emberképében nem a teljesítmény áll a középpontban s ez komoly kihívást jelent a keresztény iskolák számára, mivel általában a tanítási folyamatban a tudás növelésére és a képességek fejlesztésére törekszünk. Nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy a tantárgyi teljesítményt tartsuk elsődlegesnek, fontosabb az, ami gyakran csak kitartó megfigyelés útján derül ki, hogy egy osztály valódi közösség-e, hogy a diákok megbecsülik-e egymást, reálisak és személyre szabottak-e az elvárások. S a hit valódi istenkapcsolat-e, vagy külsőségek ismételgetése. A katolikus intézményben a sikert másképp fogalmazzuk meg, mint ahogy általában szokták. Mi sikernek könyveljük el azt is, ha egy kisgyermeket megkeresztelnek. Büszkén tekintünk tanítványainkra első áldozáskor, bérmálkozáskor, a szentségek vételekor.
Hitet nem tud adni az iskola. De a hit örömének élményét, a hitből élő emberek bizonyságtételét mindenképpen közvetíteni tudja, erre törekszünk mi is. Igyekszünk felkészíteni tanítványainkat arra, hogy a megismert értékrend és a megismert jó példák alapján minden helyzetben tudjon úgy dönteni, hogy a jót a helyeset válassza.
A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Az üdvösséghez vezető útra szeretnénk vezérelni őket. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, nekünk pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük. Fontosnak tartjuk, hogy  pedagógusaink igazi közösséggé kovácsolódjanak, ahol a szeretet, egymás segítése, megbecsülése példaértékű, s úgy érzem ezek a jellemzők megnyilvánulnak a jelenlegi tantestületünkben.
Ahívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amelynek segítségével erőt meríthetünk munkánkhoz hálát adunk sikereinkért.
Reméljük, hogy a tőlünk elballagó diákok tarisznyáikban sok mindent visznek magukkal. Természetesen a tudást, hogy a teremtett világ szépségeit, törvényszerűségeit megértsék. Egy iránytűt, amely egész életükben mutatja a helyes irányt az üdvösség felé vezető úton. A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához szükség van a szülői ház támogatására, amit sokszor meg is kapunk.
A rendszerváltozás óta a diákok, a szülők jelentős része várakozással fordult és fordul még ma is az egyházi oktatási intézmények felé. Az értékek, amiket iskolánk közvetít, a szülők előtt is fontosak. Ahhoz, hogy a gyermek egészségesen fejlődjék, szüksége van a család szeretetére, nevelésére, az óvoda az iskola nevelő-tanító szolgálatára és a vallás oldaláról a lelki táplálékra.
Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha a szülők a pedagógusokkal együttműködnek, és kapcsolatuk a kölcsönös bizalomra épül. A gyermekek személyiségének harmonikus fejlődését csak úgy szolgálhatjuk, ha azonos, de legalább hasonló hatások érik a családban és az iskolában.
Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola keresztény szellemiségét, erkölcsileg - és szükség esetén anyagilag is (alapítványi hozzájárulás formájában) – támogassák
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik valamilyen formában támogatták iskolánkat: elsősorban azoknak a szülőknek, akik ránk bízták gyermekeiket, akik imádkoztak értünk, akik anyagi segítséget nyújtottak. Adjon a jó Isten mindannyiuknak sok erőt és kegyelmet további munkájukhoz.
Múltunk már van, jövőnk akkor lesz, ha az iskola az ismeretátadást nem végcélnak tekinti, hanem az ismereteken keresztül diákjaink felismerik krisztusi küldetésüket és megtalálják az örök élethez vezető utat.

„Minden élet üres, melynek tartalmai és céljai mulandók:
eszményi élet csak az lesz,
amelynek motívumai Istentől valók és értékei örökkévalók” Prohászka Ottokár

Egy emlékkönyv összeállítása nagy munka, különösen az, ha több évre tekint vissza. Köszönet érte elsősorban a főszerkesztőnek Mona Tamásné tanárnőnek, aki az anyagokat összegyűjtötte, feldolgozta, lektorálta és az interjúkat készítette. Köszönet Mona Tamásné lelkes csapatának, pedagógusainknak, tanulóinknak, szülőknek, pártfogóinknak, akik írásaikkal és őszinte megnyilatkozásaikkal gazdagították az anyagot, gépelték, digitalizálták, képeket adtak az emlékkönyv elkészítéséhez. Köszönet Fucskó Miklósnak és feleségének Saági Anókának a tördelésért a kivitelezésért, a nyomdai munkálatokért.

Köszönet mindazoknak, akik az intézmény létrejöttében közreműködtek, anyagi- és lelki támogatásukkal a működésünkhöz hozzájárultak Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek főpásztorunknak, Dr Paskai László bíboros, ny. prímás, érsek főpásztorunknak, Dr. Kiss Rigó László püspök úrnak Snell György EKIF igazgató úrnak, Fogács Alajos kanonok úrnak, Antal János érseki tanácsos, esperes, plébános úrnak és Barabás Hunorné EKIF igazgató helyettesnek valamint Tarlós István Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat polgármesterének. Segítő kezüket, jóindulatukat folyamatosan érezzük.

Hálát adunk az Úrnak az intézményünkért, közösségünkért, adja Isten, hogy a most ünneplő iskolánkban az igazság, a jóság, a szépség megismertetésén keresztül az Evangélium szellemét sugározhassa még nagyon sokáig.

Budapest, 2006. Boldogasszony havában                                

Novák Gyuláné igazgató